A Föld külső magja egy körülbelül 2260 kilométer vastag folyékony réteg. Vasból és nikkelből áll. Ez van a Föld szilárd belső magja felett és a földköpeny alatt. Külső határa 2890 km-re van a Föld felszíne alatt. A belső mag és a külső mag közötti átmenet körülbelül 5000 km (3100 mi) mélyen van a Föld felszíne alatt.
A külső mag hőmérséklete a külső régiókban 4400 °C és a belső mag közelében 6100 °C között változik. A külső mag nikkeles vasfolyadékában lévő örvényáramok feltehetően befolyásolják a Föld mágneses terét. A külső magban zajló konvekció a Coriolis-hatással kombinálva hozza létre a Föld mágneses terét. A szilárd belső mag túl forró ahhoz, hogy állandó mágneses mezőt tartson fenn. Ez stabilizálhatja a folyékony külső mag által létrehozott mágneses mezőt.
A Föld külső magjában az átlagos mágneses térerősség 25 Gauss, ami 50-szer erősebb, mint a felszíni mágneses tér.
A külső mag nélkül az élet a Földön nagyon más lenne. A folyékony fémek konvekciója a külső magban hozza létre a Föld mágneses terét. Ez a mágneses mező több ezer kilométerre nyúlik ki a Földből kifelé, és egy védő magnetoszférát hoz létre a Föld körül, amely eltéríti a Nap napszelet. E mező nélkül a napszél közvetlenül a Föld légkörébe csapódna. Ez eltávolíthatta volna a Föld légkörét, így a bolygó szinte élettelenné vált volna. Ez történhetett a Marssal is.