Kínai nyelv

Írott nyelv

A kínai nyelv a világ legrégebbi írott nyelve, legalább hatezer éves múltra tekint vissza. A Shang-dinasztia1 (i. e. 1766-1123) idejéből származó teknőspáncélokban kínai írásjeles feliratokat találtak, ami bizonyítja, hogy az írott nyelv már több mint 3000 éve létezik. A kínai írott nyelv egyetlen megkülönböztető szimbólumot, azaz karaktereket használ a szókincs minden egyes szavának ábrázolására. A karakterek túlnyomó többsége a beszélt hangok írott változata, amelyeknek jelentése van. Egy nagy szótár általában 40 000 karaktert tartalmaz.2 Egy újság elolvasásához 2000-3000 karaktert kell tudni felismerni. Bár az írott rendszer az idők során a forradalmak és a politikai változások miatt változott, a nyelv alapelvei a szimbólumokkal és a karakterekkel együtt alapvetően ugyanazok maradtak.

Noha számos kínai dialektus létezik, az írott nyelv a kommunikáció általános formája. Még ha az emberek nem is tudnak szóban kommunikálni a különböző tartományokban, írásban képesek megérteni egymást. Az írott nyelv azonban tovább osztható három formára: egyszerűsített, hagyományos és informális szleng vagy fonetikus nyelv. Létezik egy “pin-jin” nevű forma is, amely a latin betűs írásmóddal átírt kínai nyelv.

Egyszerűsített karakterek

A kínai nyelv Kínában elsősorban egyszerűsített karaktereket használ. Ezt tanítják a mandarin-kínai tanfolyamokon nemzetközileg is. Ezek a karakterek egyszerűbbek, azaz kevesebb tollvonással rendelkeznek, mint a hagyományos kínai karakterek. Az egyszerűsített írásjegyek már több száz éve léteznek, de csak a Kínai Népköztársaság megalapítása után váltak hivatalosan elfogadhatóvá a hivatalos írásban, amikor az 1950-es években megpróbálták javítani a kínaiak írástudását Kínában. 3 A “Ren Min Ri Bao” vagy “People’s Daily” kínai újság egyszerűsített írásjegyeket használ, akárcsak a Kínából érkező híradások vagy videók feliratai. Mivel az Egyesült Államokban nincs olyan sok olvasója ennek az újságnak, az újságot a helyi kínai boltokban nemigen tartják. Az egyszerűsített kínai írásjegyekben írástudó emberek nem feltétlenül írástudók a hagyományos kínai nyelvben.

Tradicionális vagy klasszikus kínai

A hagyományos vagy klasszikus kínai írásjegyeket a kínaiak Hongkongban, Tajvanon, Malajziában, Koreában, Japánban és máshol tanítják és használják. Sok tankönyvet, újságot és filmek feliratát hagyományos kínai nyelven írják. Az Egyesült Államokban terjesztett, hagyományos kínai írásjegyeket használó kínai újságok közé tartozik például a “Ming Pao” vagy a “Sing Tao” újság. A hongkongi kantoni nyelvet beszélő kínaiak általában ezeket az újságokat olvassák. Másrészt a mandarinul beszélő tajvaniak a kínai “World Journal” újságot olvassák az Államokban. Mindkét újságot általában a helyi kínai boltokban és éttermekben árulják.

Informális szleng vagy fonetikus karakterek

A kantoni nyelvet beszélők is kifejlesztettek egy informális szlenget vagy fonetikus karaktereket. Ezeket a karaktereket a hagyományos kínai karakterek mellett használják informális környezetben, például az újságok vagy magazinok képregényeiben vagy szórakoztató rovataiban. Az informális karaktereket a kantoni dialektus hangzására használják. Gyakran nem találja ezeket a karaktereket a szótárban. A Kínából, Tajvanról vagy más országokból érkezett embereknek meg kell tanulniuk felismerni ezeket a karaktereket, mielőtt elolvashatnák a hongkongi újságok összes rovatát.

Pin-yin, a kínai nyelv angol formája

A kínai nyelv nyugati világ számára való érthetőbbé tételére tett kísérletként Kína kifejlesztette a “pinyin” (pin-yin) rendszert.4 A pinyin rendszer a nyugati ábécét és helyesírást használja a kínai szavak kiejtéséhez. A kínai nyelveket 1892 óta írják át a pinyin rendszerbe5 (kivéve a személy- és helységneveket). 1977-ben kínai tisztviselők hivatalos kérelmet nyújtottak be az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ) 6, hogy a pinyin rendszert használhassák a kínai földrajzi helyek megnevezésére. A pinyint azok az emberek használják, akik jobban ismerik a nyugati ábécét, és megtanulják a mandarin kínai nyelvet.

Az igeidő

Grammatikai szempontból az angol és a kínai nagyon különböző nyelvek. A kínai írásban nincs olyan szabály, hogy az igéknek, főneveknek és mellékneveknek meg kell egyezniük egymással. A kínai nyelvben nincs olyan, hogy egyes vagy többes szám. Gyakran egy számot vagy szót adnak hozzá a mondathoz, hogy a többes számot figyelembe vegyék. A kínai írásban nincsenek igeidők. A múlt és jövő idő egyértelműsítésére további szavakat használnak. Ezek a szavak általában a fázis elejére kerülnek, hogy segítsék az idő megjelölését. Orvosi környezetben fontos, hogy különös figyelmet fordítsunk az időjelzőkre. Például: ha az ellátó megkérdezi: ” Hánytál?”, a kínai beteg válaszolhatja, hogy ” Nem”. Valójában a beteg azt jelentheti, hogy “most nem, de két nappal ezelőtt igen”. Ebben az esetben a szolgáltató nem kapja meg a helyes információt. Egyértelműbb lenne, ha a betegnek egy időjelzővel ellátott kérdést tennénk fel, például: “Hányt-e az elmúlt héten?”

Szaknyelv

Kína nagyon nagy területet fed le. Kínában több mint 70 millió ember él, akik 55 különböző nemzeti kisebbséghez tartoznak.7 Minden kisebbségnek saját beszélt nyelve van. Sok kisebbségi csoportnak nincs megkülönböztethető írásmódja a nyelvükre.

A beszélt kínai nyelv számos regionális változatból, úgynevezett dialektusból áll. A modern kínai nyelvjárások a Kr. e. 8. és 3. század között alakultak ki.8 A nyelvjárások közötti különbségek az eltérő kiejtésből és szókincsből adódnak. Kína hivatalos nyelvjárása a mandarin, más néven putonghua. A kínai lakosság több mint 70%-a beszéli a mandarint, de Kínában több más jelentős nyelvjárás is használatos: Yue (kantoni), Xiang (hunai), Min nyelvjárás, Gan nyelvjárás, Wu nyelvjárás és Kejia vagy Hakka nyelvjárás.9

Az Egyesült Államokban beszélt főbb kínai nyelvjárások

A 3 leggyakrabban használt nyelvjárás északnyugaton

A mandarin vagy putonghua a Kínában leggyakrabban használt nyelvjárás, és a más kínai nyelvjárásokat beszélők második nyelvként vették át. Kína hivatalos nyelve, a mandarin az a nyelvjárás, amelyet a kínai iskolákban tanítanak. Kína északi, középső és délnyugati tartományaiban ez az általános nyelv. A mandarint Tajvanon is beszélik, ahol a “putonghua” helyett kínai nyelvként emlegetik. Gyakran használják a mandarint a helyi televíziós és rádiós médiában. A kantoni mellett ez az északnyugaton beszélt leggyakoribb kínai nyelv. A kínai újságot, a “World Journal”-t az Államokban terjesztik, és mandarinul beszélő kínaiak számára adják ki.

A Kínából vagy Tajvanról érkező, mandarinul beszélő bevándorlók sokféle háttérrel rendelkeznek. Néhányan a politikai szabadságért menekültek el Kínából az olyan események után, mint a Tiananmen téri10 események, ahol a demokráciáért kiálló diákokat a kínai kormány gyorsan eltiporta. Mások jól képzett szakemberek, akik üzleti és oktatási lehetőségeket keresnek az Egyesült Államokban. Megint mások kevéssé képzettek, és azért jöttek az Államokba, hogy jobb életet keressenek maguknak és családjuknak.

A kantoni nyelvet, más néven Yue vagy Guangdonghua, Hongkongban, Guangdong nagy részén és a déli Guangxi Zhuang autonóm régióban beszélik. A kantoni nyelvet beszélő bevándorlók nagy csoportjai az északnyugati területen találhatók. E bevándorlók közül sokan Délkelet-Ázsiából, szárazföldi Kínából és Hongkongból származnak. A közelmúltban számos etnikai kínai menekült menekült Délkelet-Ázsiából.11Hongkong 1997-es visszatérése kínai ellenőrzés alá szintén nagy mozgást ösztönzött mind Hongkongból, mind Kínából. Bár Hongkongban a kantoni a mindennapokban beszélt nyelvjárás, a kormánytisztviselők és az iskolák kötelesek a mandarin nyelvjárást használni. A kantoni vitathatatlanul a leggyakrabban beszélt nyelvjárás a Csendes-óceán északnyugati részén, Észak-Kaliforniában és a keleti partvidéken. A helyi kínai televíziós és rádiós média is gyakran kantoni nyelven sugároz. Néhány, az Államokban terjesztett kínai újság a kantoni nyelvet beszélők számára a “Ming Pao” és a “Sing Tao.”

Toisanese egy másik, az északnyugati kínaiak által gyakran használt dialektus a toisanese. Ez a dialektus Guangdong vidéki területéről származik. Az 1900-as évek közepén sok toisanese vándorolt ki Toisan területéről az Államokba vasúti munkásként. A közelmúltban a toisaniak továbbra is bevándoroltak az Államokba a jobb gazdasági lehetőségek miatt. A bevándorlók közül sokan megtanulták a kantoni dialektust, de néhányan csak a toisanit beszélik. A toisani nyelven nincs külön írott nyelv vagy műsorszórás.

Az északnyugaton élő kínaiak által beszélt egyéb dialektusok

A xiangdialektust12 hunani nyelvként is ismerik, és elsősorban a Kína déli részén található Hunan tartományban beszélik.

A min dialektust13 főként Fujianban, Tajvanon és Hainanban, valamint Kelet-Guangdong és a Leizhou Bandao félsziget egyes részein, továbbá Délkelet-Ázsia egyes területein beszélik. Az első világháború alatt nagyszámú kínai vándorolt ki Fujianból Tajvanra.

A gan dialektust14 főként a Jiangxi és Hubei délkeleti sarkában élő emberek használják. Ezek Kína északi részén helyezkednek el.

Wu dialektust15 a Zhijiangban és Jiangsu és Anhui déli területein élő emberek többsége beszéli.

Kejia vagy Hakka dialektust16 Guangdong északkeleti részén, Fujian délnyugati részén, Jiangxi déli részén, valamint Kína egész délkeleti és délkelet-ázsiai területein beszélik.

Magyarázat & Fordítási problémák

Az elmúlt évtizedekben Északnyugaton nagyszámú bevándorló érkezett Kínából, Hongkongból és Délkelet-Ázsiából. Ezeknek a több etnikai csoportnak az elsődleges nyelve egy kínai dialektus. Ezért tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokra van szükség minden területen, a kormányzati hivatali, bűnüldözési és bírósági tevékenységtől kezdve az orvosi találkozásokig, biztosítási ügyekig, ipari vállalkozásokig és így tovább.

Ezek az angolul nem beszélő bevándorlók különböző szintű iskolai és szakmai háttérrel rendelkeznek, például orvosok, professzorok, tanárok, vállalkozók, mérnökök, munkások, háziasszonyok és tudósok. Függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek, mindannyiuknak szembe kell nézniük azzal a legnagyobb kihívást jelentő feladattal, hogy megtanuljanak angolul beszélni és írni. Az angol nyelv elsajátítása sok egyéni okból nagyon nehéz, beleértve az anyagi és időbeli korlátokat, a korlátozott képzettséget és az életkort. Gyakran a kommunikációs nehézségek miatt az angolul nem beszélő bevándorlók a saját közösségükben próbálnak segítséget és forrásokat szerezni, vagy addig halogatják a problémájukat, amíg az elkerülhetetlenné válik.

Megfelelő, de gyakori tolmácsolási módszerek

Az angolul beszélő ember nem érti vagy el sem tudja képzelni, milyen frusztráló és ijesztő lehet egy angolul nem beszélő számára a telefon vagy az ajtó kinyitása. Gyakran előfordul, hogy a jobban angolul beszélő gyermekeikre és rokonaikra kell hagyatkozniuk. A gyerekek angol nyelvtudásuknak köszönhetően átveszik a szülők számos hagyományos feladatát, mint például a posta felolvasása, az iskolai hírek és információk továbbítása, a telefon felvétele, a bevásárlásban való segítségnyújtás, az időpontok egyeztetése és a tolmácsolás. Azonban annak ellenére, hogy a gyerekek folyékonyan beszélnek angolul, gyakran nehézséget okoz számukra, hogy az információkat teljesen visszaadják a szülőknek, mert a kínai nyelvet nem ismerik eléggé, vagy mert a téma nem alkalmas arra, hogy egy gyerek tolmácsolja. Emellett az angolul beszélő gyermekek vagy rokonok gyakran a saját mindennapi életükkel vannak elfoglalva, hogy folyamatosan fordítsanak az angolul nem beszélő családtagjaiknak. A nyelvtudás egész kérdése sok feszültséget és frusztrációt okozott a kínai háztartásokban, és hatalmi harcokhoz vezetett a szülők és a gyermek vagy családtag között.

Tolmácsolás – Jogi irányelvek

A 1964-es Polgári Jogi Törvény VI. címe egy szövetségi rendelet, amely minden egészségügyi szolgáltatóra vonatkozik, amely szövetségi pénzügyi támogatást kap az USA egészségügyi minisztériumától & Human services. A rendelet előírja, hogy a szolgáltatóknak hatékony kommunikációs módszereket kell alkalmazniuk azokkal az emberekkel, akik nemzeti származásuk miatt csak korlátozottan beszélnek angolul.

Minden tolmács- és fordítószolgálat több nyelven szerződött tolmácsokkal és fordítókkal rendelkezik, akik készen állnak arra, hogy különböző feladatokra kiküldjék őket a terepre. A tolmácsok és fordítók többsége Washington állam által hitelesített. Az állam írásbeli és szóbeli minősítő vizsgát biztosít minden orvosi, közigazgatási és bírósági tolmács számára. Számos nyelv tolmácsait az állam tanúsítja. Az állam által hitelesített tolmácsokkal rendelkező nyelvek a következők: spanyol, orosz, vietnami, kantoni, mandarin, kambodzsai, mieni, japán, koreai, román és szomáliai. További nyelvek tanúsítását szükség szerint fejlesztik.

Tolmácsolási stílusok

A tolmácsolásnak három különböző stílusa van: konszekutív, parafrázis és szimultán. Kórházi és klinikai környezetben általában az első két stílus valamelyikét használják. A szimultán stílust gyakran használják bírósági és egyéb jogi környezetben. A tolmács szerepe a két fél közötti hanghíd szerepét tölti be. A tolmácson keresztül történő beszéd során a következő néhány szempontot érdemes szem előtt tartani:

1. Mindig tartson szemkontaktust az ügyféllel vagy a pácienssel, és beszéljen közvetlenül hozzá (ne a tolmácshoz).
2. Legyen nyitott és legyen tisztában a kulturális különbségekkel.
3. Egyszerű, világos és közvetlen kifejezéseket vagy fázisokat használjon
4. Időnként tartson szünetet.
5. Győződjön meg arról, hogy az ügyfél vagy a páciens teljes mértékben megértette a fordított szöveget.
6. Bátorítsa a kérdéseket.
7. Tervezzen több időt a tolmácsolási folyamatra.

Tolmácsolási források

Néhány multikulturális szolgálat és ügynökség szemináriumokat és tanfolyamokat biztosít a nyilvánosság számára. Helyben a Cross Cultural Health Care Program (www.xculture.org/training) kínál ilyen szemináriumokat. Jelenleg Washington állam az egyik legjobb fordítási és tolmácsolási szolgáltatást nyújtja az országban. Az angolul nem beszélő bevándorlók többsége elégedett a tolmácsszolgálattal, és nagyon szerencsésnek érzi magát, hogy a Nagy Északnyugaton élhet!

1. A concise history of China by Roberts, J.A.G., Harvard Univ. Press, 1999
2. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: China section.
3. John DeFrancis, The Chinese Language, University of Hawaii Press, 1984, pg. 214, 258-260.
4. Modern Chinese History and Socioliquistic by Ping Chen.
5. A concise history of China by Roberts, J.A.G., Harvard Univ. Press, 1999
6. A concise history of China by Roberts, J.A.G., Harvard Univ. Press, 1999
7. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: Kína fejezet.
8. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: Kína fejezet.
9. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: China section.
10. Taylor, VM, et al. Cervical cancer screening Among Chinese American Women, submitted manuscript
11. Taylor, VM, et al. Cervical cancer screening Among Chinese American Women, submitted manuscript
12. Microsoft Encarta 98 encyclopedia: Kína szakasz.
13. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: China section.
14. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: Kína szakasz.
15. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: Kína szakasz.
16. Microsoft Encarta 98 enciklopédia: Kína szakasz.